Az energiatakarékos otthon alapja: a szélzárás fontossága
A szélzáró réteg a modern épület külső burka. Ezt a réteget úgy is vizualizálhatjuk, mint egy folytonos buborékot, ami az épület kontúrjaihoz igazodva védi a hőszigetelést az időjárás káros hatásaitól. Egyik feladata, hogy a nedvesség bejutását megakadályozza. Másik feladata, hogy gátat szabjon a külső, télen hideg, illetve nyáron meleg, párás levegőnek, és megakadályozza, hogy a szél átjárja a szerkezetet.
A szélzárás kulcsfontosságú a hőszigetelés hatékonyságának optimalizálásában. Ez az épületburok a szigetelés külső oldalán helyezkedik el, és megakadályozza a levegő akadálytalan áramlását a hőszigetelésen keresztül.
Ahhoz, hogy megértsük, miért is fontos ez, vizsgáljuk meg, hogyan működnek a szálas szigetelőanyagok. A természetes szigetelések, mint a cellulóz, a farost, a kender és a gyapjú, vagy az egyéb szálas hőszigetelések, mint a kőzetgyapot és az üveggyapot hatékonysága a bennük lévő álló levegőrétegen alapul.
Képzeljük el a következő hétköznapi példát: egy hűvös, szeles tavaszi reggelen egy vastag kötött pulóverben is fázunk, mert átfúj rajtunk a szél. Viszont ha felveszünk egy vékony széldzsekit és összecipzározzuk, máris sokkal jobb lesz a komfortérzetünk. A szélzáró réteg tehát az épületünk széldzsekije és esőkabátja egyszerre.
Az átszellőztetett épületszerkezeteknél, mint például a tetők esetében, a tetőfedés és a hőszigetelés között egy átszellőztetett légrés található. A szélzáró réteg itt adja a végső védelmi vonalat a másodlagos kondenzvíz, valamint a bejutó csapadék és a porhó ellen.
A jól kivitelezett szélzáró réteg emellett a nyári melegben is kulcsszerepet játszik, hiszen gátat szab a meleg levegő konvekciós áramlásának a lakótér felé.
Szélzáró réteggel védett hőszigetelés - a hatékony megoldás - hasonlítsuk össze a védelem nélküli és azzal ellátott hőszigetelés működését
A szélzáró védelem nélküli szigetelőanyagok esetében a légmozgások a porózus szerkezeten belül csökkentik a szigetelés hatékonyságát.
A konvekció elleni védelem hiánya nemcsak télen okoz gondot. Nyáron a meleg levegő a párát is magával ragadja a szigetelés irányába, ami nedvességkárokat és penészesedést okozhat.
Jó esetben a levegő áramlását a szélzáró réteggel (pl.: tető- vagy homlokzati fólia) lezárjuk, így a levegő nem tudja átjárni a szerkezetet.
Képzeljünk el egy gyapjúpulóvert: a szigetelő hatása a szálak közötti, álló levegőrétegen alapszik. Amint hideg szél fúj, a szigetelés hatékonysága csökken. Azonban ha a pulóverre felveszünk egy vékony széldzsekit, aminek önmagában nincs jelentős hőszigetelő funkciója, a szigetelés hatása azonnal helyreáll. Tehát ebben az esetben ez a szélzárás!
Az épület hőszigetelése kétoldali védelmet kíván. A külső szélzáró rétegnek összhangban kell lennie egy precízen kivitelezett belső légzáró réteggel
Ideális esetben a szigetelésnek minden oldalról lezártnak kell lennie: kívülről a páraáteresztő szélzáró réteg (például egy tetőfólia vagy homlokzati membrán), belülről pedig a légzáró és párafékező réteg védi.
A szélzáró réteg a hideg külső levegő átáramlását akadályozza meg a hőszigetelésen télen, nyáron pedig a forró külső levegő konvekciós áramlását, így segít a belső terek kellemes hőmérsékletének megtartásában.
A légzáró réteg télen védelmet nyújt a szerkezeti károk ellen is, mivel megakadályozza a belső, párás levegő hőszigetelésbe jutását. Ezzel megelőzi a páralecsapódást és a penészesedést. Nyáron egy profi párafékező réteg lehetővé teszi, hogy a hőszigetelésben esetlegesen felgyülemlett nedvesség a lakótér irányába kiszellőzzön, így megelőzve a nedvesség- és penészkárokat.
Fontos megjegyezni, hogy az igényes beépítés kulcsfontosságú. A felületeken és az illesztéseknél lévő rések és hibák ugyanis közvetlen hatással vannak az épületszerkezet működésére és az energiahatékonyságra.
A légzáró réteg profi kialakításáról és működési elvéről a következő cikkben fogok részletesebben beszámolni.