A légzárás titka: párazárás, párafékezés vagy páraszabályozás?
Az építkezés vagy felújítás során rengeteg szakkifejezéssel találkozunk, és nem ritka, hogy a fogalmak összekeverednek. Például, tudod, mi a különbség a légzárás, a párazárás és a párafékezés között? Miért beszél mindenki párazárásról, még akkor is, ha nem arra gondol?
Az e téma körül kavargó tévhitek komoly problémákat okozhatnak, hiszen egy rosszul megválasztott fólia vagy ragasztószalag miatt az épület nemcsak a fűtésre pazarolja az energiát, de a szerkezetben keletkező nedvesség miatt penész és komoly károk is kialakulhatnak.
Ez a cikk azért született, hogy rendet tegyen a fogalmak között. Betekintést nyújtunk a légzárás, a párafékezés és a páraszabályozás világába, elmagyarázva, hogy mi miért van és hogyan működik, hogy te is egy energiahatékony, egészséges és tartós otthont hozhass létre – legyen szó tetőtér beépítésről, könnyűszerkezetes ház építéséről vagy felújításról.
A légzárás - Védelem a penész és a hőveszteség ellen
A légzárás az épület belső burkát jelenti, amelynek feladata, hogy megakadályozza a belső levegő áramlását a hőszigetelésbe, illetve azon keresztül a külső épületszerkezetek felé.
A jól kivitelezett légzáró réteg jelentős fűtési költséget takarít meg télen, és komfortosabb, hűvösebb levegőt biztosít a nyári meleg időszakban.
A légzárással összhangban szükség van megfelelő szélzárásra is, amely az épület külső burkát alkotja. A szélzáró réteg megakadályozza, hogy a külső levegő bejusson a hőszigetelésbe, ezáltal megőrzi annak hőmegtartó képességét és megvédi a szerkezetet a kihűléstől.
A légzáró és a szélzáró réteg között helyezkedik el a hőszigetelés, amely csak akkor működik hatékonyan, ha mindkét burok folyamatos és gondosan kivitelezett.
A szélzáró rétegről részletesebben ebben a cikkben olvashatsz:
https://acsolat.hu/miert-fontos-a-szelzaras/
Diffúzió – barát, nem ellenség
A diffúzió a vízpára természetes mozgása a melegebb, páradúsabb térből a hidegebb, szárazabb irányába. Ez a folyamat lassú és folyamatos, ellentétben a konvekcióval – vagyis a gyors légáramlással –, amelyről a következő bekezdésben lesz szó.
A diffúzió önmagában nem káros – sőt, fontos szerepe van abban, hogy az épületszerkezetben keletkező nedvesség el tudjon távozni. A jól megválasztott rétegrend segíti a páradiffúzió természetes útját, miközben megakadályozza a káros páralecsapódást.
Konvekció: amikor a légzárás nem tökéletes
A hőszigetelés egy elválasztó réteg a belső klíma és a külső hőmérséklet között. A két klímaréteg közötti hőmérséklet-különbség igyekszik kiegyenlítődni a levegő áramlása, azaz a konvekció révén. Télen ez azt jelenti, hogy a meleg levegő a belső térből a szerkezeteken keresztül távozik a külső térbe. A légzáró réteg megakadályozza ezt az áramlást, így gátolja a meleg levegőveszteséget, és segít megelőzni a penész- és nedvességkárokat. Ugyanez a réteg nyáron lassítja a belső hőmérséklet felmelegedését, kényelmesebb belső klímát biztosítva.
A légzáró réteg tökéletlensége súlyos problémákhoz vezet!
Hazánkban a precíz légzárás és párafékezés fontossága még nem igazán ivódott be a köztudatba, ezért gyakran látni olyan kivitelezéseket, ahol a párafékező vagy párazáró fóliákat nem folytonosan, illetve nem kellő gondossággal építik be. A légzáró réteg illesztései – legyen szó fóliáról, OSB burkolatról, vagy egyéb légzáró elemről – különös figyelmet igényelnek. A gépészeti áttörések, dugaljak, szerelődobozok, nyílászárók és sarkok hanyag vagy pontatlan ragasztása komoly kockázatot jelent.
A legapróbb rések, illesztési hibák is elegendők ahhoz, hogy extrém mennyiségű meleg, páradús levegő jusson a szerkezetbe. Ez a levegő a hőszigetelésen belül fokozatosan lehűl, míg el nem éri a harmatpontot, ahol a vízpára kicsapódik. A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a levegőben lévő vízpára már nem tud gáz halmazállapotban maradni, és folyadékként lecsapódik. Az így keletkező nedvesség hosszú távon rontja a hőszigetelés hatékonyságát, elősegíti a penészesedést, és akár a szerkezet károsodását is okozhatja.
Párazárás és párafékezés fogalma
A légzáró rétegeket az alábbi kategóriákra osztjuk A DIN 4108-3 szabvány szerint:
Sd ≥ 100 m → párazáró réteg,
0,5 m ≤ Sd < 100 m → párafékező réteg,
Sd < 0,5 m → diffúzióra nyitott réteg “páraáteresztő”
De mit is jelent egy építőanyag Sd-értéke?
Az SD-érték azt mutatja meg, mennyire áll ellen egy anyag a vízpára áthaladásának (páradiffúziónak). Minél magasabb az SD-érték, annál nehezebben jut át a pára a rétegen. Ha az érték nagyon magas, a réteg párazáró, míg alacsony értéknél páraáteresztőnek nevezzük.
Az SD-értéket méterben adjuk meg, mert azt mutatja, hogy a vizsgált anyag a páradiffúzió szempontjából milyen vastagságú levegőréteggel egyenértékű. Tehát, ha az SD-érték 1 m, az azt jelenti, hogy az adott réteg a pára ellen ugyanakkora ellenállást fejt ki, mint 1 méter vastag álló levegőréteg.
Az Sd-érték számítása
Az Sd-értéket két tényező szorzata adja meg
az anyag páradiffúziós ellenállási tényezője (µ-érték), és
az építőanyag (például fólia) vastagsága.
Példa:
A SOLITEX MENTO tetőfólia páradiffúziós ellenállási tényezője (µ-érték) = 110.
A fólia vastagsága 0,45 mm = 0,00045 m.
Számítás:
Sd = µ × d = 110 × 0,00045 m = 0,0495 m ≈ 0,05 m
Ez azt jelenti, hogy a fólia páraellenállása egy 5 cm vastag álló levegőréteggel egyenértékű.
A DIN 4108-3 szabvány szerinti besorolás nagy érték-intervalumokat ad meg, ezért megtévesztő lehet a párafékezés fogalma. Ha párafékező fóliát írnak ki, az lehet 1 méteres, de 99 m-es Sd értékű is, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket építjük be a házunkba.
Légzárás / párafékezés vs Párazárás
Sok helyen, így Magyarországon is, évtizedek óta összekeverik a légzárás és a párazárás fogalmát.
Gyakori tévhit, hogy a nedvesség elleni védelemhez csak magas Sd-értékű fóliák használhatók, holott ez egyáltalán nem igaz. A konvekció ugyanis a légzáró réteg (pl. párazáró fólia, párafékező fólia, okosfólia) tökéletlenségeiből adódik. Fontos kiemelni, hogy a diffúzió által a falba szivárgó nedvesség mennyisége extrém alacsony a konvekcióhoz képest, és egy alacsonyabb Sd-értékű réteg is megfelelő védelmet nyújt a szerkezetnek a diffúziós áramlással szemben.
A túl erős párafékező vagy párazáró fóliák sokszor nem megoldást, hanem éppen problémát okoznak: elősegítik a penészesedést és a nedvességkárosodást. Ez a Magyarországon előszeretettel alkalmazott rétegrendeknek köszönhetően óriási kockázatot jelent. Hazánkban gyakran használunk OSB lapokat az épület külső síkján. Az OSB maga is párafékező tulajdonságokkal rendelkezik, így a hőszigetelésben tárolt nedvesség kifelé párolgása akadályozva van. Tovább ront a helyzeten, ha EPS homlokzati hőszigetelést is alkalmazunk, ami szintén párafékező réteg.
Amennyiben a belső térben egy nagyon magas Sd-értékű fóliát (pl. 50 100 m, vagy akár 150 m -es Sd értékkel) használunk, szinte teljesen lefojtjuk a szerkezetünket; a párának nem hagyunk utat a távozásra sem kifelé, sem befelé.
A légzárást tökéletesen kivitelezni talán lehetetlen, viszont törekednünk kell a maximális precizitásra, hogy csak minimális hibák maradjanak. De még ha elméletben sikerülne is a tökéletes légzárás, akkor sem vagyunk teljes biztonságban, mégpedig az építési nedvesség miatt.
Minden beépített faanyagnak van nedvességtartalma – még a műszárítottnak is, hiszen a környezetből felveszi a nedvességet már beépítés előtt. Emellett az építkezés során bejutó építési csapadék is eláztatja a szerkezetet. Továbbá a házban végzett nedves munkálatok (például betonozás, vakolás és egyéb vizes építési fázisok) óriási páratartalom-emelkedéssel járnak, aminek egy része elkerülhetetlenül a szerkezetbe jut. Ezt a nagy mennyiségű, bent rekedt nedvességet a szerkezetnek képesnek kell lennie biztonságosan és ellenőrzötten kiszárítania.
A légzárás hibái: Nedvesség és penész és fűtés számla
- Fűtés számla: Fontos, hogy precíz munkát végezzünk a légzáró réteg beépítésekor. A legkisebb tökéletlenségek is konvekcióhoz vezetnek, ami által nedvesség jut be a szerkezetbe. Ez a nedvesség eláztathatja a hőszigetelést, így rontva annak hatékonyságát. Ez már önmagában súlyos hőveszteséget okoz, ami a fűtésszámla jelentős drágulását vonja maga után.
- Nedvesség károk: A szerkezetbe zárt nedvesség hosszú távon súlyos károkat okoz az építőanyagokban és az épület tartószerkezetében, ami anyagromláshoz és a falak, födémek élettartamának csökkenéséhez vezethet. A beázott vagy elnedvesedett faanyagok rothadása, a fém elemek korróziója, illetve a vakolatok és burkolatok leválása jelentős helyreállítási költségeket generál.
- Penész – a láthatatlan ellenség: A könnyűszerkezetes házak egyik legvonzóbb előnye a jó levegőminőség – de ez csak akkor igaz, ha a ház szakszerűen van megépítve. Ebben kritikus szerepe van a megfelelő rétegrendnek és a gondos kivitelezésnek. A szerkezetben rekedt nedvesség tökéletes táptalajt nyújt a penészgombáknak. A penészt gyakran nem is látjuk, csendesen mérgezi a levegőnket, és ennek súlyos egészségügyi következményei lehetnek.
A megoldás: Intelligens páraszabályozás
A fent részletezett súlyos következmények – a magas fűtésszámla, a nedvességkárok és a penészesedés – elkerülése érdekében nem az a cél, hogy „lefojtsuk” a szerkezetet, hanem az, hogy szabályozzuk a pára áramlását. A megoldást az intelligens páraszabályozás jelenti, amelyet az úgynevezett okosfóliák tesznek lehetővé. Ezek a fóliák változó Sd-értékkel rendelkeznek: télen, amikor a pára kifelé áramlana, az anyag összezár, és magas párafékezővé válik, ezzel minimalizálva a pára bejutását a hidegebb szerkezetbe. Nyáron vagy tavaszi kiszáradáskor viszont megnyílik, így lehetővé teszi a szerkezet kiszáradását mind a belső, mind a külső tér felé. Az intelligens páraszabályozás így biztosítja a megfelelő légzárást, miközben megvédi a szerkezetet a nedvességtől és a károsodástól.
Az okos-fóliák működési elvéről részletesen be fogok számolni egy következő cikkemben.
Mit tegyünk, ha építünk vagy felújítunk?
- Érdemes már a tervezési fázisban kijelölni a külső és belső épületburok helyzetét. A bonyolult csomópontokat át kell gondolni és le kell egyszerűsíteni, hogy a kivitelezés során kisebb legyen a hibák lehetősége.
- A megfelelő rétegrend kiválasztása szintén kulcsfontosságú. Hazánkban még „régi tudás” kering a köztudatban, ezért a tervezők és kivitelezők sokszor még mindig kizárólag párazárásról beszélnek. Ez igazából a szakemberek hibája, hanem a gyártóké, akik általában a könnyebb utat választják: ahelyett, hogy partnereik tudását fejlesztenék, az ismételt eladásokat részesítik előnyben, extra befektetett fáradság nélkül. Ráadásul az oktatásból is hiányzik a légzárás elméleti megalapozása.
- A kivitelezés során ne hagyjuk, hogy eltakarják a légzáró réteget! Gyakran látni olyat, hogy a telepített fóliát folyamatában azonnal el is fedik a következő rétegekkel. Kérjük meg a kivitelezőt, hogy először telepítse a légzáró réteget az egész épületben. Ilyenkor szemrevételezéssel is vizsgálni tudjuk a munka minőségét és a folytonosságát. Ha a munka megfelelő, csak ezután jöhetnek a következő rétegek. Ez a lépés minimalizálja a csomóponti hibákat és megkönnyíti az utólagos korrekciót.
Ne elmélet maradjon: Segítség a konvekció-védelem gyakorlati kialakításához
Legyél akár építtető, kivitelező vagy építész, remélem sikerült felhívni a figyelmedet arra, ami tőlünk nyugatra már évtizedek óta elfogadott tény.
Ha tudok segíteni a következő projekted rétegrendjének tervezésében, vagy épülő projekted konvekció-védelmének kialakításában, szívesen állok rendelkezésedre!