Hiába megy a fűtés, mégis hideg van? Lehet, hogy nem a fűtési rendszereddel van a probléma.
Egész nap megy a fűtés, mégsem érzed kellemesnek a hőmérsékletet? Folyamatosan emeled a termosztátot, miközben a fűtésszámla egyre magasabb?
Ennek számos oka lehet. Előfordulhat, hogy a fűtési rendszer nem megfelelően működik, alulméretezett, esetleg a szabályozással vagy a hőleadással van probléma.
A hőszigetelés hiánya, a hőhidak és a rossz nyílászárók szintén jelentős hőveszteséget okozhatnak.
Van azonban egy olyan tényező, amelyre sokszor még jelentős összegek elköltése után sem gondolnak: az épület légzárása.
Már milliókat költöttél, mégsem lett jobb?
Találkoztam már olyan helyzetekkel, amikor egy épület tulajdonosa évek óta kereste a magas fűtési költségek vagy a kellemetlen hőkomfort okát.
Fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere, újabb hőszigetelés. Egyik beruházás követi a másikat, az eredmény mégis elmarad a várakozásoktól.
Ilyenkor érdemes feltenni egy egyszerű kérdést:
Biztos, hogy a fűtési rendszer teljesítményével van baj? Vagy az épület veszít el túl sok hőt?
Ha a légzáró burok hibás, a meleg beltéri levegő réseken, csatlakozásokon és áttöréseken keresztül távozhat. A helyére hideg levegő érkezik, amelyet ismét fel kell fűteni.
Egy új kazán vagy hőszivattyú ezt a problémát nem javítja ki. Legfeljebb megpróbálja ellensúlyozni a következményeit.
Természetesen nem állítom, hogy minden nehezen fűthető házban a légzárás hibás. De ha a korábbi korszerűsítések nem hoztak eredményt, ezt a lehetőséget semmiképpen nem hagynám figyelmen kívül.
Miért különösen fontos ez a könnyűszerkezetes házaknál?
Egy hagyományos, nagy tömegű téglaház és egy könnyűszerkezetes épület eltérően reagálhat a fűtésre és a hőveszteségekre.
A téglafalazat jelentős hőtároló tömeggel rendelkezhet. Lassan melegszik fel, de a tárolt hőt később visszaadja, ezzel mérsékelve a belső hőmérséklet ingadozását.
Ettől még egy rosszul szigetelt téglaház fűtése rendkívül drága lehet. A hőtároló tömeg ugyanis nem helyettesíti a hőszigetelést.
Egy könnyűszerkezetes, például fa- vagy acélvázas épületnél jellemzően kisebb a szerkezetek hőtároló tömege. Ez akár előnyös is lehet, hiszen az épület gyorsan felfűthető.
Viszont ha jelentős légzárási hibák társulnak hozzá, a veszteségek következményei gyorsabban jelentkezhetnek a belső hőmérséklet változásában.
Képzeljünk el egy megfelelő vastagságú hőszigeteléssel készült könnyűszerkezetes falat, amelyben a párafékező fólia látja el a légzárás feladatát is.
Mi történik, ha a fólia átlapolásait nem ragasztották össze?
A számított hőtechnikai teljesítmény papíron megfelelő lehet, miközben a valóságban az épület jelentős légszivárgási veszteséget szenvedhet el.
Huzat alakulhat ki, nőhet a fűtési energiaigény, és súlyos esetben a fűtési rendszer sem feltétlenül képes fenntartani a kívánt hőmérsékletet.
Pedig a hőszigetelés ott van a falban.
A ház lehet jól hőszigetelt úgy is, hogy közben rossz a légzárása.
Ezért hiszek a könnyűszerkezetes építésben, de ezért ragaszkodom a gondosan kialakított légzáráshoz és a megfelelő szerkezeti csomópontokhoz is.
Én melyik megoldást választanám?
Személyes szakmai véleményem.
Ha két megoldás közül kellene választanom, én nem feltétlenül azt választanám, amelyikben vastagabb a hőszigetelés, vagy amelyik papíron valamivel kedvezőbb hőátbocsátási értéket kínál.
Sokkal szívesebben választanék egy megfelelően méretezett, jó minőségű hőszigetelést, kifogástalan légzárással, átgondolt párafékezéssel és szakszerűen megoldott csomópontokkal.
Számomra ugyanis nem az a legfontosabb, hány centiméter hőszigetelés kerül a falba vagy a tetőbe, hanem az, hogy az elkészült szerkezet valóban úgy működjön, ahogyan megterveztük.
A megfelelő légzárás csökkenti a huzat és az ellenőrizetlen légszivárgás kockázatát. A jól megválasztott párafékezés pedig segíthet megőrizni a szerkezet nedvességbiztonságát.
Természetesen a szükséges hőtechnikai teljesítményből nem engednék. De ha a követelmények teljesülnek, a következő forintokat inkább a légzárás és a kivitelezési részletek minőségére fordítanám, mint automatikusan újabb centiméterekre.
Én egy kiszámíthatóan működő épületet szeretnék, nem csupán egy jól mutató hőtechnikai számítást.
És itt még nem is beszéltünk arról, hogy a légzárási hibákon keresztül a szerkezetbe jutó párás beltéri levegő nedvességkárokat is okozhat.
Erről részletesebben írtam a Légzárás – miért fontos és hogyan működik? című szakmai cikkemben.
Hogyan derülhet ki, hogy valóban a légzárással van-e baj?
Mielőtt újabb beruházásba kezdenél, érdemes magát az épületet megvizsgálni.
Milyen szerkezetből épült? Hol található a hőszigetelés? Milyen réteg biztosítja a légzárást? Hogyan alakították ki az ablakcsatlakozásokat, a födém és a tető kapcsolatait, valamint a gépészeti áttöréseket?
A gépészeti rendszer ellenőrzése és a hőveszteségek vizsgálata mellett szükség esetén célzott légzárási diagnosztikát is érdemes végezni.
Ennek egyik eszköze a Blower Door vizsgálat, amely szabályozott nyomáskülönbség segítségével mérhetővé teszi az épület légáteresztését, és megfelelő kiegészítő módszerekkel segíthet megtalálni a légszivárgási helyeket.
Nem pusztán az a cél, hogy kapjunk egy mérési számot, hanem az, hogy kiderítsük, hol és miért nem működik megfelelően az épület.
A légzárási diagnosztika lehetőségeiről a Légzárás.hu oldalon olvashatsz részletesebben.
Mielőtt újabb milliókat költenél…
Ha nem tudod kifűteni a házadat, először próbáld megérteni, mi okozza a problémát.
Lehet, hogy a fűtési rendszert kell javítani. Lehet, hogy hiányzik a megfelelő hőszigetelés. De az is előfordulhat, hogy a légzárási hibák miatt az épület jóval több hőt veszít, mint amennyivel a tervezéskor számoltak.
Egy nagyobb teljesítményű fűtési rendszer nem javítja ki az épületburok hibáit. Legfeljebb megpróbálja ellensúlyozni azokat.
És sokszor éppen azok a legfontosabb részletek, amelyek az elkészült épületben már nem is láthatók.