A ragasztószalag és ragasztóanyag szerepe az épületek hosszú távú légzárásában
Az épületek légzárásának kialakítása során számos ragasztott kötésre van szükség, amelyek biztosítják az egyes elemek stabil és tartós összekapcsolását. Ezekhez a kötésekhez elengedhetetlen valamilyen ragasztóanyag használata. Ezeknek a termékeknek egyik legfontosabb hivatása, hogy kimozogják az épületszerkezet várható mozgásait, miközben tartós illeszkedést biztosítanak az épületelemek között.
A megfelelő ragasztóanyag kiválasztása összetett feladat.
Több szempontot is szem előtt kell tartanunk, sőt a ragasztóanyagoknak a mindenkori szabványokkal is összhangban kell lenniük.
A következőkben a ragasztóanyagok működési elvét ismerhetjük meg.
A ragasztószalag működési elve:
A különböző anyagok hatékony összekapcsolásához olyan ragasztók alkalmazása szükséges, amelyek:
- erősen tapadnak a felülethez (adhézió vagy tapadás)
- kellő belső szilárdsággal (kohézióval) rendelkeznek a hosszú távú stabil tartás érdekében.
Az építkezéseken gyakran használt alapfelületek – például különböző fafajták, faalapú lapok, vakolat, nemszőtt kelme, bevonatok, fóliák és műanyag elemek – jelentősen eltérő tulajdonságokkal bírnak. A felület struktúrája (érdessége, szilárdsága) közre játszik abban, hogy milyen erős és tartós ragasztási kapcsolat hozható létre.
Ragasztott kötések meghibásodási módjai
A ragasztott kötések különböző okok miatt meghibásodhatnak. Ideális esetben a ragasztónak erősebbnek kell lennie, mint az összekötött anyagoknak.
Elégtelen tapadó képesség
Erről akkor beszélünk, ha a ragasztóanyag tapadása túl gyengének bizonyul valamelyik felületen. Például egy gyengébb minőségű fólia ragasztó úgy válik le a tetőfóliáról, hogy semmilyen ragasztóanyag nem marad a membrán felületén.
Rétegek:
- Hordozóanyag
- Ragasztó
- Ragasztott felület
Elégtelen kohézió
Ebben az esetben a ragasztóanyag megfelelően tapad a felülethez, azonban maga a ragasztó belső szilárdsága nem elég erős. Ennek következtében a ragasztószalag már kisebb erő hatására is ketté válhat. A leválás után mindkét felületen egy vékony ragasztóréteg marad vissza. Ez arra utal, hogy a ragasztó kohéziója nem elég erős.
Alapfelület meghibásodása
Ebben az esetben a ragasztó megfelelően tapad, és a belső szilárdsága is elegendő ahhoz, hogy az összekötött részek együtt maradjanak. Ha azonban nagy erőhatás éri a kötést, a meghibásodás nem a ragasztóban, hanem az egyik összeragasztott anyagban következik be. A ragasztóanyagok ezt a minőséget törekednek elérni.
A legjelentősebb tényező a végleges tapadási erő.
Gyakran találkozunk olyan fóliaragasztó szalagokkal, amelyek első tapintásra rendkívül tapadósak, mégis hosszú távon elégtelennek bizonyul a teljesítményük. Ezek a termékek kisebb erők hatására hosszú távon fokozatosan elengedik a ragasztott felületet. (például a szigetelőanyagok súlya)
A legjobb ragasztószalagok kellően tapadósak ahhoz, hogy biztosítsák a kezdeti rögzítést, és elég tartósan tapadósak ahhoz, hogy a további terheléseket is felvegyék, így biztosítva az épület hosszú távú légzárását.
Éppen ezért, egy egyszerű ’tapintásos teszt’ félrevezető lehet, hiszen ez nem szolgáltat kellő információt a ragasztószalag hosszú távú teljesítményét illetően.
A végső ragasztóerőt több tényező is befolyásolja, például az alapfelület érdessége és a környezeti hőmérséklet. A végleges kötés sima felületeken és melegebb környezetben gyorsabban alakul ki, míg durvább felületeken és hidegebb időben hosszabb idő szükséges hozzá. A pro clima ragasztószalagokat úgy tervezték, hogy tökéletes egyensúlyt biztosítsanak a kezdeti tapadás és a végső ragasztóerő között.
A épületek légzárása a megfelelő ragasztóanyagok használatával garantálható
Az alkalmazott fóliaragasztóknak és egyéb ragasztóanyagoknak hosszú távon kell ellenálniuk az építőanyagok közötti mozgás okozta erőhatásoknak. A megfelelő tapadás és a ragasztó kohéziója meghatározza az épület légtömörségét, szélzáróságát. A megfelelő ragasztóanyagok nem csak az épületek tartósságát és hőszigetelő képességét javítják, de kulcsfontosságú szerepet játszanak az egészséges és fenntartható lakókörnyezet létrehozásában.